Patiblog

Patkányaink javarészt azért megőrizték az ösztöneiket. Ezért is óvakodnak a nyílt tereptől, ijednek meg a kezünktől, ha felülről fognánk meg őket és ezért rejtik el a fájdalomérzetüket is. A vadonban egy állat megpróbálja elrejteni a sérülését/fájdalmát, hisz így könnyen kiiktathatják a vetélytársai az élet versenyéből. Mivel a díszpatkány is ekképpen tesz, könnyen előfordulhat, hogy nem vesszük észre a szenvedését és nem visszük állatorvoshoz az állatot.

Sokan mondják, hogy a patkánynál a megfázást és a mycoplazmát könnyű észrevenni, hisz ilyenkor zajosan lélegzik. Ha ilyet észlelünk, akkor azonnal rohanjunk állatorvoshoz, ne várjunk vele, ne kísérletezzünk. De mégis melyek ezek a zajok?

Mikor kell állatorvoshoz menni? Melyik állatorvoshoz érdemes menni? Van-e patkányorvos? Miért nem jó a sima állatorvos? Hol lelhetők fel a megfelelő állatorvosok?

Ezek a kérdések mind - minden felmerülnek minden kezdő patitartóban.

El fog jönni azaz idő, mikor patkányunk már jócskán benne lesz a korban és több figyelmet követel.

Patkányunk metszőfogai és karmai állandóan nőnek. A fogak szinten tartásához sokszor elég berakni egy fogkoptatót vagy egy (patkányokra nem mérgező és tiszta) faágat, ezeket jó esetben elrágcsálják és nincsen gond. A karmaikat vagy ők rágcsálják vagy sokat futkároznak valamilyen kemény felületen és kopnak. De sok patkány lusta vagy nincs lehetősége a természetes karomkoptatásra, illetve nem eszi a fogkoptatókat, vagy valamilyen sérülés/betegség következtében a fogak nem szabályosak. Ilyenkor ezek a részek túlnőhetnek és nekünk vagy állatorvosnak kell visszametszenie őket.

A mycoplasma egy baktérium, ami minden patkányban megtalálható, alaphelyzetben nem okoz sok gondot. De, ha a patkányunk immunrendszere legyengül a helytelen táplálás, túlzott stresszhatás vagy rossz tartási körülmények következtében, akkor komoly gondoknak nézünk elébe.

Sajnos a házi patkányok tenyésztésének eredete homályba vész. A "tömeggyártás" és a laborpatkányok bevonása a tenyésztésbe nem tett túl jót a mai díszpatkányok immunrendszerének, így sajnos nem olyan ellenállóak a betegségekkel szemben, mint vad rokonaik. Hajlamuk nemcsak a felsőléguti betegségekre terjed ki, hanem sajnos a daganatokra is.

Ahogy patkányunk betölti a 2 éves kort, szinte óramű pontossággal jelentkezhetnek a különböző daganatos megbetegedések. Észrevehető, hogy míg fiatalabb korában patkányunk elpusztíthatatlan volt, 2. életéve után sorra jöhetnek ki rajta az öregkor jelei, méghozzá rohamos gyorsasággal. Az állat lelassul, szőre megkopik, esetleg színt is válthat (a fekete jegyek bebarnulnak, felléphet továbbá őszülés is), kóros vöröskönny is jelentkezhet (minket mindig ilyentájt támadott meg) illetve tumorokat is érzékelhetünk.

Szinte 100%, hogy patkányunk előbb - utóbb átesik a "vörös könny fázison". Tapasztalatlan gazdáknak ez elég ijesztő lehet, mert úgy tűnik, mintha a patkányunk vért könnyezne/vérezne az orra, de ne essünk pánikba, nem erről van szó. Mindezen felül, érdemes elgondolkodni, esetleg állatorvoshoz vinni az állatot egy kivizsgálásra, mert a vörös könny mögött sok minden állhat.

A vörös könny, egy faggyúszerű anyag, amik a patik maguk termelnek. A mirigyek a szemeknél és az orrnál találhatók, a váladékot a szőrükre kenik. Sajnos ez a mirigy hajlamos begyulladni, ilyenkor jelentkezik a vörös könny szindróma, mikor ez a vörös váladék nagy mennyiségben jelenik meg a szemeknél és/vagy az orrnál.