• RSS
  • Facebook
  • Twitter
Comments

Avagy hogyan él túl egy ízig-vérig patkányfan hús-vér patkány nélkül :)

Eme bejegyzés személyesebb hangvételű, mert szerettem volna bemutatni a patkányos kollekcióm. Mint tudjátok, jelenleg nincs patkányom, de természetesen lesz még, sok. De addig valahogy ki kell húzni azt a kis időt, ami még hátra van, így annyi patkánnyal próbálom körülvenni magam, amennyivel lehet :D Ezen felül a patkánytartókra jellemző, hogy valamiféle ellenállhatatlan vágyat éreznek arra, hogy összegyűjtsenek mindent, ami patkány.

Először is a plüsspatkány-hadsereg. Ezek nagyrészét az Ikeából szereztem be, ahol Minnen Ratta néven fut :) Szerintem irtó édesek. Előszeretettel használják őket "ketrecbemutatókhoz" is.

Csoportkép

Happybox (Patrick), Ikea (Fekete plüsspatkány) és Schleich (kis műanyag pati)

Ikea-család másik része

A gyerkekek (szintén Ikea)

Schleich közelről :)

További tagok még....

Kulcstartó :)

Telefonkütyü

Mágnesdög

De természesen nem álltam meg itt, "művészi vénám" áldozatai is patkányok :P

Egyik első patkánypróbálkozásom

Feketén-fehéren, újraszkennelésért kiállt...

Színesen

Horror-patkány

Színes horror-patkány

Facebookra posztolt akkor félkész patkány kész mása.
Bajusz rossz irányba húzva, de üsse kő, első tusfestés.

És természetesen ott vannak a könyvek:


Ezen kívül van egy pár random patkányos kép, amit a falra szánok + a saját patikról kép, kaptam egy névnapomra patkányos ezüstmedált, itt van a blog és idén karácsonyra is valami patisat fogok kapni :) Természetesen ezek nem pótolhatják az igazi patkányokat az életemből, de azért próbálok túlélni. Nektek esetleg van valami patkányos tárgyatok? :D Ha van ne legyetek restek elküldeni őket a Facebook oldalra, szívesen megnézem őket és közzéteszem.

Categories:

5 Responses so far.

  1. Mutu says:

    Én személy szerint örültem a személyes hangvételű bejegyzésnek, mert így picit jobban megismerhettelek, ha lehet ilyet mondani. :) Régóta nyomon követem a blogod, és amikor csak tudok, kommentelek. Hiába nincs patim, őket is szeretem, de persze csodálattal tölt el az összes állat. Patkányt személyesen is láthattam, egyszer meséltem barátnőm patijáról, aki szobatiszta volt. Órákig el bírom nézni ezeket a kis rágcsálókat, ahogy tevékenykednek.

    Jó magam is odavagyok a tengerimalacos dolgokért, noha eddig még egyetlen plüsst sem sikerült beszereznem, de hát ott vannak nekem a kis husijaim. :D

    Apropó, le a kalappal, fantasztikusan rajzolsz!

  2. Oh, köszi :) Értékellek, mint állandó olvasó ám :D Pedig fogadni mertem volna, hogy tele vagy tengericocás ereklyékkel. De persze, az élő állatot semmi sem pótolhatja.

    Köszi, igyekszem :) Persze, annyira jó lenne realisztikusan rajzolni, de azt hiszem, ahhoz nincs bennem képesség... de próbálom a legtöbbet kihozni belőle.

    Sokat elmélkedtem, hogy keverjem-e a blogot személyes jellegű bejegyzésekkel vagy maradjon tisztán "szakmai". Nehéz, mert ha lennének patik a háznál, akkor szétposztolnám a blogot és a Facebookot a képeikkel és a mindennapi sztorijaikkal, de mivel nincsenek, csak én vagyok, én meg nem vagyok annyira izgalmas xD

  3. Mutu says:

    Én is imádok állatokat rajzolni, de nem tartom magam nagy művészléleknek, csak hobbi szinten szoktam ügyeskedni. Fb-n fent van néhány malacos rajzom, ha még nem láttad, és érdekel. :)

    Ha engem kérdezel, szerintem nyugodtan keverd személyes jellegű bejegyzésekkel a blogot. Egyrészt elég sok szakmai oldal létezik, amik mind ugyanazt írják (ne érts félre, én nagyon szeretem az írásaidat!). Másrészt szerintem sokkal izgalmasabb, érdekesebb hogyha az ember megosztja a személyes tapasztalatait (is).

    A malacos blogom eredetileg csak miattuk indult, azért hogy megmutathassam őket a világnak, de időközben picit átalakult. Célul tűztem ki, hogy amennyire csak tudok, segíteni szeretnék az embereknek, és arra is rájöttem, hogy ezt az állatkáimon keresztül tudom megtenni a legjobban.

    Imádom őket fényképezni, rengeteg fotó és videó készül róluk, amik elég nagy helyet foglalnak már el a gépen, de minden pillanatért megéri. :)

    Ja és ezt felejtsd el rögtön, hogy unalmas vagy! Ha az lennél, nem jönnék nap mint nap olvasni téged. ;) Természetesen én is szívesen látlak nálunk, és nagyon tudok örülni a kommenteknek is. :P

  4. Pedig néztem már a Facebook oldalad, csak akkor ezek szerint nem vettem észre a műveket. Pótlok :D

    Okok, megfogadom a tanácsod :D Hát igen, a tények nem változnak.

    A Patis blog detto csak a patik miatt indult. Életem történéseinek ott a Vegyesblog, arra firkálgatok egyébként :)

    Ah, a patikat is szerettem fényképezni :D Már amikor egy helyben maradtak... a malacok nem rohangálnak el? :D

    Köszi :D Annyi mindent szoktam akarni, hogy van, amit elfelejtek. A blogodat nyomon követem, mindig olvaslak ,de akkor jobban figyelek a kommentekre is :D

  5. Mutu says:

    Jaj, dehogynem rohangálnak el! :D Egyedül Pamacsot bírom normálisan lefotózni, mert ő mindig be van tojva. Ilyenkor teljesen lemerevedik és megáll egy helyben. A többiek folyamatos mozgásban vannak, velük nem lehet beállított képeket készíteni.

    Nem kötelező, nem akarom elvenni a kedved az olvasástól sem, csak jobban átjön az emberek véleménye, ha le is írják azt. ;)

Leave a Reply