• RSS
  • Facebook
  • Twitter
Comments

Nem egy film készült, amiben patkányok is szerepeltek. Ezek többnyire horrorfilmek, ahol a patkány vérengző fenevad, esetenként kutyaméretű, emberevő mutáns, de akadnak rajzfilmek is, ahol a patkányok már sokkal jobb színben tűnnek fel. Egy pár ilyen filmet gyűjtenék most össze, hogy lássuk, hogyan is szerepelnek a patik a filmvásznon és milyen szerepeket osztottak rájuk régen és milyeneket most.

Első állomásunk filmkörutunkon a Willard című alkotás. A film eredetileg 1971-ben készült és a Ratman's Notebooks (Egy patkányember feljegyzései, 1969) novella alapján készült, amit Stephen Gilbert írt. A filmet 2003-ban újraforgatták, Willardot Crispin Glover játssza. A novellát nem olvastam, csak most kerestem rá, az elmondottak alapján hűen követi a leírtakat. A történet egy emberről szól, aki a háza pincéjében élő patkányokkal kerül barátságba és használja fel őket arra, hogy kitörjön az elnyomottak életéből.





A film típusa állítólag horror. Nos, szerintem ez minden, csak nem horror. Amolyan Zs-kategóriás vígjáték/thriller-szerűség/hol érdekes-hol unalmas alkotás. Két dolog biztos: a patkányok iszonyat aranyosak és a főszereplő jól hozza a megfélemlített férfi, később a kiteljesedett, ámde őrületbe fordult férfi alakját. Pluszban semmi undor nem volt benne, hogy patkányokhoz kell bújni, a patkányok hagyta mocsokban a padlón kellett mászni. Nagyon természetesen bánt a patikkal.


A legtöbb patkányos látta a filmet, hisz itt legalább nem mutáns, hat méteres, számítógépes gyilkos patkányokat látunk, hanem igazi hús-vér állatokat. Ellenben van több pillanat is, mikor a patkánygazdik a szívükhöz kapnak (pl.: mikor Szókratész csapdába esik vagy épp meggyilkolják...) Számomra az is rejtély, hogy Gambiai Óriáspati hogyan került a házi patkány kolóniába, de pluszpont a készítőknek, hogy nem műpatkánnyal akarták helyettesíteni a nagyobb testű Bent, hanem a lehető legjobb opciót választották.

A filmben szereplő patkányok többsége aguti, de ha jól figyelünk, akkor el lehet kapni pár más színű/mintájú patkányt is: ott van maga Szókratész, aki fekete szemű fehér pati, illetve jó párszor látunk fehér foltos hasat villanni (berkshire patik).

A film viszonylag normálisan megmutatja a patkányok viselkedését, köszönhetően annak, hogy élő példányokkal forgattak. (Egyedül akkor használnak műpatkányt, mikor közelről látunk pár halálos harapást, illetve a liftes jelenet, mikor Willard áll a lift közepén és patkánytenger ömlik ki a lábai mellett, valószínűleg számítógépes trükk.) A patik nagyon nyugodtak,"jól képzettek", nyilvánvalóan több Szókratész és Ben is volt, de mindegyik állat megdöbbentően nyugodtan ült egy helyben/vállon, nyíl egyenesen szaladt oda, ahova kell. Természetesen patkányhangokat a jelentek alá keverték, mint tudjuk, a patik nem bocsátanak ki ennyi hallható hangot - bár a tudósok azt mondják, hogy egymással állandóan kommunikálnak, csak a mi fülünk nem érzékeli.



Plusz infó: a filmben hallható dal címe "Ben" . Ezt a számot Don Black írta a Ben c. filmhez, ami a Willard folytatása. A dalt az akkor még ifjú Michael Jackson adja elő. A dolog pikantériája, hogy ez egy horror film egy gyilkos patkányról, erre az andalító dal Benről szól, aki a dalban meg nem nevezett személy (feltehetően a filmben szereplő kisfiú) legjobb barátja, a fiút senki sem érti meg úgy, mint a patkány és ugyan a patkányt sokan nem szeretik, de a fiú mindennél jobban imádja. A dal a 2003-as Willard végén és felcsendül és egyébként hatalmas sikert aratott.

Egyszóval a film egész nézhető, ha kedvünk van hozzá (én egyszer láttam a tévében, azóta kerülöm, de most nem úsztam meg, bele-beletekerve, de meg kellett néznem ahhoz, hogy el tudjam mesélni, miről szól), de ne csodálkozzunk, ha a vége után sírva ölelgetjük magunkhoz a patkányainkat.

Categories: ,

3 Responses so far.

  1. Mutu says:

    A második videót innen sajnos nem engedi megnézni, majd bepótolom otthonról. Nem vagyok nagy horror film rajongó, ha lehet kerülöm a megnézésüket, de amit most láttam az felkeltette a figyelmem. Nekem is feltűnt már, hogy a filmekben a patkányt ellenségnek titulálják, de pl. vannak olyan filmek/mesék, amikben kedvesebb szereplőként tűnik fel. A L'ecso, és a Macskafogó mesékben nagyon szerethetőek, és az Egértanya c. film főszerepét is simán játszhatta volna ugyanúgy szerintem egy patkány is. Az emberek többségének szemében az egerek is beleesnek ugyanabba a kategóriába, mint a patkányok, de talán őket jobban elfogadják.

  2. Igen, hála az égnek egyre több az olyan film, ahol a patkányok pozitívan vannak feltüntetve. Van egy svéd alkotás a címét elfeledtem, látni még nem láttam, de 3 gyerekről szól és a patkányaikról, valamint a gyerekek és a patkányaik közötti barátságról. Angliában kisgyerekeknek vannak verses esti mese könyvek ilyen pl.: a "Little rat makes music" vagy "Little rat sets sail". A L'ecsótól én nem vagyok annyira elájulva, de én se a franciákat, se a sz.gépes animációs filmeket nem szeretem xD Egértanyát kifejezetten szívesen megnézem Karácsonykor a tévében :D

  3. dirtdiver says:

    A filmekben még a börtönjeleneteknél visszatérő szereplő a patkány. Főleg középkori, vagy harmadik világbeli (afrikai, ázsiai) börtönökben kegyetlen körülmények között sínylődő rabok cellatársai szoktak lenni.
    Különösen vicces mikor a "félelmetes" fancy rat "adj kaját", vagy "játssz velem" arckifejezéssel néz a színészre aki megpróbál nagyon ijedt vagy szenvedő arcot vágni. Zs kategóriás filmekben általában kis sikerrel. :)

Leave a Reply